Montéria
Létezik egy furcsa vadászati stílus ,melyet mifelénk nem nagyon ismernek ,a neve MONTERIA.
A vadászok 4-5 kutyával,késsel ,lándzsával felfegyverkezve erednek a vaddisznók,jaguárok vagy pumák nyomába.
Az ilyen vadászatra az egyik legalkalmasabb fajta az argentín dog. Néha rendeznek 30-40 kutyából álló hajtóvadászatot, ilyenkor agarakkal , ridgeback vagy más vadászkutya fajtákkal kevert egyedeket használnak.
A kutyák feladata hogy kiszagolja, felhajtsa és lefogja a vadat,míg a vadász oda nem ér. Aki késsel ledöfi az állatot. Ahhoz ,hogy ezt a sokoldalú munkát el tudja végezni, tökéletes szaglással, erős csontozattal és kiváló kondícióval kell rendelkeznie. Mert a sziklás terepen való néha többnapos menetelés után, le kell rohannia a vadat. Robbanékonynak kell lennie, hogy elkerülje a hegyes agyarakat.
Az erős csontozat alatt, nem a "minél nagyobb,minél magasabb"felfogás értendő. A molosszus testtömeg és a túlzott magasság a gyorsaság kárára válik. Ezért is változtatták meg a fajta standardját, mert eredetileg a marmagasságnak nem volt lefixált felső határa. A legmagasabb egyedeket részesítették előnyben, így megnőtt ugyan a testtömeg,de a hatékonyság rovására. Néhány tenyésztő már annyira eltávolodott az eredeti elképzeléstől,hogy a fajta szakértői úgy látták jónak,ha 68 cm-re rögzítik a felső határt.
Tehát egy igazi dogo, ránézésre nem egy szomó birkózóra vagy egy robosztus erőemelőre hasonlít, hanem egy rugalmas atlétára. A rugalmasságra és a gyorsaságra nagyon oda kell figyelni,mert a pumával való küzdelemben nagy szükség van ezekre a tulajdonságokra.
Régebben rendszeresen vizsgáztatták a kutyákat befogott állatokon. Elkerített területekre zárták a teszt állatokat és ráengedték a kutyát . A pumát torkon ragadva kellett tartania,míg a vaddisznót az orránál fogva egy csavarással leteríteni és a földön tartani,míg a kerítésen túl figyelő emberek,le nem szedték az állatról,hogy az el el ne pusztuljon. Ami nem volt könnyű feladat,mert a fajtát úgy tenyésztették ki,hogy a külső zavaró tényezők ne befolyásolják a munkában, csak a harcra koncentráljon. Addig szorítsa a prédát amíg életet érez benne.
Szabályosan le kell bontani áldozatáról, sokszor az erős szorítástól ,egyesek szerint, begörcsöl az állkapcsa és szét kell feszíteni. Mások azt állítják nem görcsöl az be ,csak egyszerűen nem akarja elengedni.
Ha falkában vadásznak mindig van egy vezérhím, az ő dolga ,hogy lefogja az orránál a vaddisznót,,míg a többiek oldalról és hátulról. Ha már az állat fekszik, mind a négyen tartsák, úgy, hogy az meg sem bír mozdulni.Egy több mázsás kannál van mit csinálni.
Sokszor súlyos sebeket okoznak a hatalmas agyarak,ezeket a vadászok a helyszínen bevarják. Előfordul,hogy a hatalmas harcban elpusztul néhány kutya,ezeket hősként eltemetik.
A megfelelő falkát nagyon nehéz kiválasztani,az egyedeknek tisztában kell lenniük pontos helyükkel a hierarchiában.Mert előfordulhat, hogy a harctól felpörögve egymásnak esnek.
Ez egy olyan gond amit nagyon nehéz kiküszöbölni,mert a probléma oka heves vérmérsékletében,temperamentumában rejlik.Ami valójában egyik legnagyobb erénye,mert ez a tüzes szív adneki bátorságot,hogy gondolkodás nélkül nekimenjen a nála sokkal erősebb ellenfélnek.
A csapat kiválasztása már kölyökkortól kezdődik.Sok kiskan közül kell választani, míg megtalálják az igazi v
ezért.
Fiatal koruktól részt vesznek a vadászatokon,de a harcban nem . Így automatikusan megtanulják a nyomkövetést. A harcot játék közben gyakorolják,ezt nap mint nap átélik.Ha többen vannak,akkor egy mindig felajánlja magát az áldozat szerepére. A többiek becserkészik és levadásszák s aztán változik a felállás.
Minden alkalommal lenyűgözve nézem ezt a csodálatos játékot,mert különleges macskás mozdulataikkal,mintha hópárducokat látnák vadászat közben.
Sajnos nálunk nem adottak a körülmények,hogy megadjuk kedvenceink szamára a lehetőséget vadászösztöneik kiélésére. De ha mégis valaki kiviszi kutyáit terepre,vizslákkal vagy bármely nálunk használt vadászkutyáva,roppant veszélyes lehet. Mert ezeknek a kutyáknak az a feladatuk,hogy kihajtsák a vadat egy olyan helyre, ahol a vadász le tudja lőni. Nem támadnak rá körülötte ugatnak vagy kiterelik a nádasból. De kedvencünk gondolkodás nélkül nekimegy, felpörög, visszahívni nem lehet. A vadat lelőni nem tudjuk mert eltalálhatnánk a kutyát. Ha ráakad egy hatalmas disznóra és nem készítettük fel kelőképpen, nagyon rossz vége lehet a kis kalandnak!
Az argentin dog munkára való szelektálása épp oly fontos lenne mint a külemi s mivel erre nincs lehetőség,ezért nagyon oda kell figyelni a temperamentumra! Nehogy úgy járjunk mint más ismert fajták, m
elyek mamár nem nagyon hasonlítanak rettenthetetlen őseikre.
A kiállításokon ezért nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásra 
és a reakciókra. Futás közben látszik meg, mi is rejlik igazán a kutyában. Ha jó a" mozgás jó a kutya"! A testtartás is nagyon fontos. Egy igazi dogo büszke,bátor és öntudatos módon mozogjon.
Eltökélten és magabiztosan. Mint aki bármelyik pillanatban támadásra kész, ha a helyzet megkívánja. Mivel győzelemre tenyésztették, úgy kell viselkednie mint aki tudja, képes rá!
A másik nagyon fontos dolog amire oda kell figyelni a "stílus"! Ez az amit annyira szeretünk kutyánkban, ez teszi az argentín dogot különlegessé.
A stílusos kutya elegáns,büszkén üget,ívelt nyakkal, feltartott fejjel, bátran, boldogan, mégis uralkodva magán. Az ilyen egyed reprezentálja fajtájának tulajdonságait, a típust.
A megmérettetéseken ez különbözteti meg a jóktól a még jobbakat. Ez nem tanítható, veleszületik,vagy nem. Lehet a típusának megfelelő, de hiányzik belőle a klasszis!
Mindazonáltal ez a nagyszerű tulajdonság elveszhet, ha elhanyagoljuk a társasághoz való szoktatást, vagy a nem megfelelő fegyelmezéssel.
A kölykök nevelését már korán el kell kezdeni, figyelembe véve, hogy harcosnak születnek. Kézben kell tudni tartani, nem szabad megtörnim meg kell tanulni kezelni!
Tudnia kell ki a főnök, ki irányít! Ne féljen tőlünk, szeretetből tegye meg amire kérjük, tudván, hogy símogatás jár a jól elvégzett munkáért. Tisztelje gazdáját és játék közben is tudja hol a határ!
A két egyed közti nézeteltérést, csírájában el kell folytani, már a szemkontaktusból észre kell venni mikor szükséges közbelépni. Gyorsan és határozottan! Anya és lánya halálos ellenségekké válhatnak, ha hagyjuk eldurvulni a játékot.
Európában mivel nincs lehetőség a kutyák tesztelésére ( multi teszt ) egyetlen megoldás ha a kiállitásokon nagy hangsúlyt fektetnek a temperamentumra és a mozgásra.
Sok kiállitónak nem tetszik, ha kutyáját kiküldik a körből agresszivitás vagy foghiány miatt.
Bár a standard elnéző ez ügyben, 1-2 foghiányt még toleráll, mondván vannak sokkal nagyobb orvoslásra váró problémák. Ez igy is van!!!
Sok tenyésztő nem veszi a fáradtságot, hogy kifeszitse kutyája pofáját és belenézzen jó hátra, mi is a helyzet ott. Szerintük elég ha felhúzzák ajkait és az első fogak ollósra zárnak.
Méltatlanul elhanyagoluk a fogak jelentőségét. A disznő stabil fogásához az ollós harapás és az erős fogóerő mellett elengedhetetlenül szükségesek a nagy és erős fogak.
A bullterriereknél pl. ez első látásra feltúnik.
Szintén megsértődünk, ha kutyánkat a ,,túl agressziv,, minősitéssel küldik ki a körből.
A jó temperamentum nem egyenlő a túlzott, oktalan agresszivitással. Ha kutyánk nincs jól felkészitve a kiállitásrea, még nem rutinos, előfordulhat, hogy a szűk ringben bezsúfolt kanokkal összeugrik. Értelmetlen azzal érvelni, hogy otthon nem ilyen, otthon kezelhető.
A birónak pár perce van arra, hogy kiszűrje az összeférhetetlen egyedeket, melyek képtelenek a csapatmunkára.
Az argentin dog falka kutya!
Vagy legalábbis annak kéne lenni. Terepen 3 szukának kéne összehangoltan, fegyelmezetten együtt dolgoznia. Lássuk be nagyon nehéz lenne találni 3 olyan szukát, amely rendelkezik a megkivánt tulajdonságokkal (erős vadász ösztön, bátorság stb.) és nem ugranak össze mikor a vadász ledöfi a disznót s kiömlik annak vére.
A pero pelea cordobes öröksége ,többek között az összeférhetetlenség, nagyon lefixállódott, kutyánk genomjában.
Ami persze egyrészt áldás, mert neki köszönhetjük a fájdalomtűrő képességet, és bátorságot, hogy nekimenjen akár a medvének is.
Ha tényleg csapatjátékost akarunk csinálni az argentin dogból nagyon nehéz dolgunk lesz.
Meg kell találnunk azt a vékony szálat, azt az arany középutat, mellyel az összférhetetlenségre való hajlamot átminősithetjük csapatszellemmé ,úgy, hogy az ne menjen a bátorság rovására. Persze két kant soha ne vigyünk együt vadászni . Nagyon tapasztalt és rutinos vadásznak kell lennie annak a kannak ,amely megtűri azonos nemű társát a csapatban.
Kevés dogós tudja, hogy monteriára nem csak argentin dogot használnak.
Azok a vadászok akik nagy falkával vadászank általában dogók és más vadászkutyák párositásából született keverékekkel mennek terepre.
Néha 10-15 kutyából álló csapat űzi a vadat. Vannak olyan családok és baráti társaságok melyek akár 50 kutyát is tartanak. Néha szörnyű körülmények között. Ez sokunk számára megbotránkoztató lenne.Ezek a tenyésztők a nagy számok törvényével és nagy elhullással dolgoznak. Sok kutyát tartanak, nagy százalékuk nem éri meg a két évet. Egyfajta természetes szelekciót használnak. Rossz körülmények között tartanak összerázva sok kutyát, gyenge minőségű takarmánnyal etetnek. A gyenge kajától csak azok a kutyák maradnak erősek akik kiváló genetikával rendelkeznek, a gyengébb egyedek elpusztulnak a vadászatokon. Telepeken a megfelelő higéniai követelmények nem betartása miatt ellenállóakká válnak a bőrbetegségekkel szemben. A tömeges tartás előnye pedig az, hogy az oktalanul agressziv, kötözködő egyedeket elintézik a társaik .
Ezek a tenyésztők persze a külemre nem fektetnek hangsúlyt. A legellenállóbbat, legerősebbet és a legjobb vadászokat párositják. Ezek az egyedek nem kiállitásokon szerzik az érdemeket, hanem aszerint melyik, hány vadászatot él meg. Vannak olyan egyedek melyek több mint 100 vadászatot is túl éltek . Az ő világukban itt kezdődnek a hősök!
Általában ezek a tenyésztők szerényebb körülmények között élnek. Kutyáikra vannak utalva, amit azok fognak, az kerül az asztalra. Bér-hajtani, fogatni járnak gazdag orvos, ügyvéd vadászoknak.
Ebből élnek, ők profi vadászok !
Számukra a kutya nem családpótlék, sem pedig szabadidős foglalatosság, hanem szövetséges.
Tehát mi a monteria?
Hozom a lovakat, megpakolom őket több napi élelemmel, takarókkal, elsösegély doboz, tű, cérna.
-Barátom te hozd a kutyákat, és gyerünk !!!
Na ez a monteria, ez a dogózás, és ez az argentín életérzés !
N em lehet igazán ráérezni a z argentín dogra , ha nem veszünk tudomást néhány alapelvről a fajtát
kitermelő kultúra és életforma vonatkozásában. Ha nem hangolódunk
rá a fajta lényegére, úgy kezdjük kezelni, mint bármelyik
nagytestű kutyafajtát, éppen sajátos egyediségét hagyjuk
elsikkadni.